BD vélemény és letöltés!!!!!

Sziasztok!

Először is azt hiszem megpróbálom a lehetetlent. Leírni, hogy milyen volt a film, ha kicsit össze vissza lesz, mert tuti, akkor elnézést, de még mindig nem igen tértem magamhoz. Ez csak úgy nagyvonalakban majd ha kicsit "leülepszik" és nem csak sóhajtozunk állandóan hogy úristen milyen volt,akkor majd részletesebb.

A csajokkal csak sóhajtozunk azóta is, meg hűűű, anyám, basszus ennél többre a film után sem futotta mikor péntek este kijöttünk a moziból.
Hát jóformán sokkos állapotban. Kimmel már utána visszaültünk volna a kövire, de lehet, hogy jobb hogy halgattunkk Pixiere és vártunk egy kicsit, bár így se sikerült felfogni, hogy áááááááá.
Másfél évet vártunk hihetetlen, de végre itt van és láttuk.
Ennyit várni rá és a két óra pillanatok alatt elrepült. Mikor odaértem a csajokhoz pécsre, délután állandóan az órát lestük, hogy úristen már csak hány óra. És mikor eljött áááá a moziban persze millióan voltak. De a BD menü nem maradhatott el, sikerült beszerezni a kulcstartót másnap pedig a lámpát is a Cullen címerrel, amik mennem a vitrinbe :DD

És van közös képünk Edwardal :D imádjuk!

Hát nem is tudom hol kezdjük, jobb lenne sorba, de én csak ömlengeni tudok. Ahogy mondtuk még a lába nyomát is megcsókoljuk Billnek, akkorát alkotott a pasi.
Kissé legalábbis én féltem, hogy milyen lesz, hiszen mindegyiket más csinálta, de ez?
Akkor lett, hogy te jó ég. Neki kellett volna az első hármat is. Tévedés ne essék imádom az előzőeket is, de most ez a favorit.
Ha a könyveket nézzük mindegyik filmből hiányzott valami belőle. Ahogy ezt néztünk és ment a film, minden egyes rész amit vártam benne volt, semmi nem hiányzott belőle, és fantasztikusan meg lett csinálva.
Az eleje mikor felvillant a BD logó, és alatt az a szám imádtam. Az esküvői előkészületek, Cullenék, Alice fantasztikusan megoldott mindent. Bella pedig hát állati jól nézett ki, főleg a menyasszonyi ruhában, és amikor végre meglátta Edwardot. Tökéletes pillanat volt. És a szám az eskü és a csók alatt, BEST rész, még mindig imádom.
Gyönyörű volt, mindenki. És persze megjelent  kutya, sorry nekem már csak kutya marad. Kristen hihetetlenül játszott végig, minden érzés annyira átjött fantasztikus a csaj.
Na persze az esküvő után a kedvenc rész a nászút. Rio lehetett volna kicsit több, és paráltunk is, hogy a mondjuk ki szexjelenet és a megvágása miatt, de hűűű iszonyat jó lett, nagyot alakíottak, a legszebb rész. Végre összejött nekik a dolog, ha kissé rumlisan is, másnap nemsemmi volt a szoba :D főleg amikor Bella felidézte az éjszakát, amit Edward elrontott, vagyis ő azt hitte, hogy bántotta, de végül aztán megegyeztek h csak jó volt az. Kár, hogy Edward nem akart többet, ezután jött a kedvenc részem.
Bella csábítási trükkjei, főleg mikor Edward meglátta abban a fekete cuccban, az a vigyor meg az ágyra fordulás ááááá ott meghaltunk, imájuk Edwardot. Azért a kék csipkés pizsiben sem volt rossz Bella, Edward sem amikor rátette a takarót, de mint a könyvben is Bella csak megoldotta és ismét volt egy tökéletes együttlét.
ami talán kissé hamar is ért véget és jött a sokk, a baba. Sajnos ezzel végetértek a szép percek, és ami ezután jött. Há hűű, ahogy Bella egyre rosszabbul lett, hihetetleünk meg lett csinálva, és hogy mindennek a tudatában is akarta a babát.
Nálam akkor töredezett először a mécses amikor Edward emiatt összeveszett vele, hogy elhagyja őt, és neki ebbe a döntésbe nincs is beleszólása. Mindkettőjüket meg lehetett érteni, és rossz volt így látni őket, főleg Bellát ennyit szenvedni. A fürdős rész volt nagyon durva, szegény ahogy kinéztett egyre rosszabbul. De utána már Edward is mellette volt. Na meg a papírpohárból iszunk vért :D de segített az a lényeg.
A farkasok is jó sokat szerepeltek. Sethet mindig is bírtam ő a kedvenc farkas. Azért a kutya is jó volt, ha nem is annyira bírom, hogy ezek ellenére is Bella és Cullenék mellett állt.
Hát szerintem a másik BEST rész mikor Edward beszél Bellával és bocsánatot kér mert nem volt mellette. És amikor hallja a babát, áááá olyan édesek, istenem imádtam :) ahogy utána a kutya meglátta őket, nem is az hanem hogy ahogyan. Edward Bella hasát puszilgatta, és őt csókolgatta istenkém a legédesebb pillanat.
Ha bár ezután jött a neheze.
Sose voltam a véres dolgok híve, de a pillanat amikor Bella gerince eltört, uram atyám, és a szülős rész. A sikolyai mikor Rose felvágta édes istenem, nagyon meg kellett szenvednie. És meglett Renesmee. A név tökéletes lett.
Ezután jött nálunk a sírós rész. Amikor Bella az egyik pillanatban még a babát nézte és utána hirtelen mindennek vége lett. Hát az totál sokk. Aztán Edward beadta a mérgét neki és ahogy küzdött érte, na itt kerülgetett a sírás bennünket, a másodszori nézésnél már nem csak kerülgetett.
Nem is értettem mások, hogy tudták ezt a részt végigröhögni, nemtudom mi volt ebben a vicces, mikor mi sírtunk. De vannak ilyen agyamentek na :D

És nem szerettem ezt a részt, ha tudtuk is, hogy Bella nem hal meg, akkor is végig látni ezt ahogy Edward küzd érte, az átváltozást látni, hihetetlen jól megcsinálták.
Már az Eclipse végén annak idején a moziban megmondtam, hogy itt lesz vége. Kár, hogy nem lottózok.
Hogy Bella kinyitja a piros szemeit. És lám bejött. ahogy megmosdatták, Alice felöltöztette, és utána látni ahogy befejeződött az átváltozás, és istenem, hogy milyen szép lett. Vagyis még szebb. Csodaszép vámpír lett, lesz belőle.
Na és ne feledkezzünk meg a kislányról sem. Tündéri egy baba, és a bevésődéses rész. Érdekes volt, kíváncsi voltam ez hogy lesz megoldva, de ez is nagyon jó volt, ha van akinek nem is tetszett. Ahogy mutatták Nessit kisebbnek és egyre idősebbnek. Nekem ez is bejött, de főleg amikor Sam és a többiek pofára este mikor megtudták, hogy Jake bevésődött :D

na ebből majd Bella cirkuszol a másodikban :D csak tartanánk már ott.
Bocsánat a sok hülyeségért, de nem igen tudok még értelmesen beszélni róla.
Imádtam, akárki akármit is mond, ez így volt tökéletes. Imádjuk Billt :)

Fantasztikusan játszott mindenki. Főleg Kristen. Az évek során szerintem most a legjobban. És egyre szebb lett, egy csodaszép nő, aki nagyon tökéletesen játszotta a hol boldog hol szenvedő Bellát. Hol nevettünk hol sírtunk, egyszerűen tökeletesen lett megcsinálva minden. 

Minden várakozást felülmúlt, a zenék pedig anyám pokoli jók, azóta is azokat hallgatom :) egyet linkelek is, ez a nagy kedvenc, és persze az It will rain :D
És az örök kedvenc számok a Twilightból csak még jobbá tette. 

Hirtelen asszem ennyi, ha lesz még valami leírom, most ennyire futotta, lényegében lehetett volna rövidebb is ammi abból állt volna, hogy IMÁDOM, FANTASZTIKUS, SZUPER, ÉS MÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉG!

na de jöjjön ami talán mást is érdekel és köszi Gitkának!

Aki akarja itt a link letöltéshez. Lehet, hogy gáz, én agyonra nézem. Moziban is, és így is, és én a dvdket sem hagyom ki, szóval rajtam nem bukik a dolog ez egy kis segítség, hogy kibírjuk addig :)

Aki szeretné a linket dobjon egy mailt és elküldöm neki :)

Köszi az eddigi véleményeket, aki gondja még írjon nyugodtan. Én köszi, és vééégre láttuk :D majd csak magunkhoz térünk :DD

Friss pedig holnap :D sorry, de most Edward győzőtt :XD

Breaking Dawn

Sziasztok!

Egyenlőre még nem frissel, előbb utóbb az is, pénteken elutazok Pécsen mozizunk a csajokkal, de vasárnap már vagyok és akkor ha minden igaz jön a friss.

Addig is, aki látta, látja megnézi BD-t írjon egy kis véleményt ha gondolja milyen volt, hogy tetszett stb. Várom a ti véleményetek is, hétvégén jön az enyém is ha hazaértem :)

Pusszantás nektek addig és csodáljátok a szebbnél szebb RS képeket a premierekről!

Új fejezet

Sziasztok! Akit esetleg érdekel az Új esély a boldogságra blogon új fejezet van:

34.fejezet

Sziasztok!

Még nincs bétázva, és kissé sietnem is kellett vele, mert megyek estére melózni, hogy még előtte tudni hozzam, remélem azért olyan rossz nem lett. Biztos vagyok benne, hogy lesz benne olyan rész ami elnyeri a tetszésetek :D
Köszönöm szépen azoknak akik írtak véleményt az előzőhöz :) nagyon köszönöm (L)

Jó olvasást,pussz: Liz

34.fejezet



/Kristen/



Szinte megszólalni sem tudtam, csak ott álltam. Mivel ezután már tagadni is kár, jobb ha elmondom az igazat.

- Igen, terhes vagyok.

- Ne haragudj meg, de mivel az utóbbi időben közted és Rob között nem éppen állnak fényesen a dolgok, és a férjeddel vagy ismét, ha megkérdezem, hogy kitől - jött a kérdés amire számítottam Clairetől.

- A fiadtól. - válaszoltam röviden.

- Ez igaz? Istenem . . . . De Rob nemtudja - mondta, ami inkább kérdésnek hangzott. Ugye nem akarod . . . . .

Tudtam, hogy mit akar mondani, ezért inkább a szavába vágtam.

- Megfogja tudni, ne aggódj. Az utazás után kell mennem ultrahangos vizsgálatra az orvoshoz, akkor akarom elvinni magammal, és elmondani neki. Nem is akarnám ismét azt tenni amit akkor, ha meg is volt és lenne ismét az okom rá.

- Megértelek kicsim. De mivel a fiam így . . .

- Annak ellenére amit tett, és ahogy alakultak a dolgok köztünk, ezt nemtudnám elvenni tőle. Már csak azért sem mert látom mennyire imádja a fiát, és ő is az apját. Azt sosem tagadhatom, hogy igenis jó apa.

- Ennek örülök, hogy így látod. De nem rossz ember ő hidd el. Bár én se értek egyet azzal amit tesz. És amit Camilleal tett. Mióta ismerlek, téged akarlak a fiam mellett látni. Sosem láttam még őt, boldognak, felszabadultnak mint amilyen akkor volt amikor együtt voltatok. Ezért is reménykedek benne, hogy még van rá esély, hogy minden rendbejöjjön. Így meg pláne, hogy ismét babát vársz.

- Ebben már ne reménykedj. Már nem akarok tőle semmit. Nekünk nem működött ez, és ennyi. Nemtudnék ismét bízni benne. Más utat szánt nekünk a sors.

- Ezt nem tudhatod, és szerintem rosszul gondolod. Ha hülyeségeket is művel most a fiam, egy dologban biztos lehetsz, és erre bármikor megtudnék esküdni. Hogy szeret téged. - mondta Claire.

Én viszont már nemtudtam hinni ebben, de nem akartam ismét erről beszélni. Mindig ugyanaz lenne a vége ezért felesleges is.

- Inkább hagyjuk ezt, kérlek. Ennek vége, és nem akarok róla beszélni többet. És téged is erre kérlek. Hogy egyenlőre ne mondj neki semmit. Én akarom elmondani, vagyis inkább megmutatni a vizsgálaton.

- Ahogy akarod - egyezett bele Claire. - Istenem, még mindig alig hiszem el. A fiam ismét apa lesz, mi pedig nagyszülők. Annyira boldog lesz Rob. Köszönöm kicsim - ölelt meg Claire.

- Veletek minden rendben ugye? A picivel is?

- Igen - válaszoltam nevetve.

- De nem szabadna ennyit dolgoznod kicsim, pihenned kellene.

- Ez nem megeröltető, és mire látszani kezdene akkora szerintem vége is lesz a forgatásoknak, utána Steve sem fogja engedni, hogy bármit is csináljak.

- Rendben, de vigyázz magatokra. Sajnálom, hogy holnap elmentek.

- Ti meddig maradtok?

- Szerintem megvárjuk még hazajöttök. Mindenképp itt akarok lenni amikor a fiam megtudja a hírt - mondta mosolyogva Claire.

- Jobb lenne ha visszamennék, jó ideje eljöttünk már - mondtam és épp ebben a pillanatban nyílt ki az ajtó.

Rob lépett be rajta, és kissé gyanúsan méregetett minket, főleg az állandóan mosolygó Clairet, akinek letörölhetetlen volt a mosolya mióta megtudta, hogy a fia gyermekét várom.

- Ricky már hiányol téged - mondta nekem Rob.

- Én addig megyek készítek neked valamit kicsim.

- Nem vagyok éhes, köszönöm.

- Pedig olyan kis vékony vagy, enned kell kicsim rendesen - mondta Claire, és tudtam, hogy nem érdemes vele vitatkozni.

Szerencsétlenségemre Claire egyedül hagyott minket Robbal. Még az ajtót is ránk csukta, ami nem volt éppen szerencsés. Amint lehet menekülni akartam innen.

A sors viszont ma nem neked kedvez.

Épp léptem volna el Rob mellett, mikor a már jó ideje nem jelentkező szédülés pont most lett urrá rajtam. Hirtelen megszédültem, és mintha minden elakart volna sötétedni körülöttem.

Ezerszer inkább ájultam volna el, mintsem ennek szédülésnek a következményeit elviseljem.

Amint megszédültem, Rob abban a pillanatban kapott utánam. A következő pillanatban pedig vesztemre már a karjaiban voltam.

Karjai olyan szorosan öleltek, mintha sohasem akarna elengedni, a tekintete pedig egyenest rabul ejtette az enyémet.

Ha nemtudnám, hogy minden csak játék, és így hogy képes volt megcsalni, és amit azóta is csinál, azt hinném, hogy tényleg szeret, és igenis még mindig fontos vagyok.

A szemei ebben a percben ezt sugározták felém, mégis tudom, hogy nem hihetek neki. Abból semmi jó nem sülne ki ha ismét ebben a hibába esnék és engednék a csábításnak. Hiába nézett rám mindent elsöprő vággyal a szemében. Igen, vággyal. Csak ennyit jelentenék. Ahogy mondta ez mindig megvolt köztünk. De ahhoz amit én akartam tőle ez nem elég. Bízni már nemtudok benne, és enélkül nem működne.

Egyszerűen képtelen voltam elszakítani a tekintetem a csodás szürkés kék szemeitől, őt elnézve nem, csak én vagy így ezzel. Egy pillanatra hirtelen, úgy éreztem mintha minden olyan lenne köztünk mint régen. Mikor boldogok voltunk együtt, ha csak titokban is.

- Jól vagy? - kérdezte jócskán később még mindig a karjaiban tartva.

Nem akartam még most lebukni ami az ájulásom okát illeti, mégis egy kis aggodalmat véltem felfedezni a tekintetében.

- Persze - vágtam rá gyorsan és amint sikerült észhez térnem szabadulni akartam a karjaiból.

Láttam rajta, hiba is próbálta nem mutatni, kelletlenül de eleresztett. Épp a kilincsen volt a kezem amikor a nevem suttogta. Egész közelről, szinte a fülem mellől hallottam, és éreztem hogy szorosan mögöttem van.

Megmozdulni sem bírtam ebben a pillanatban. Mint mindig most is megbénított a közelsége.

A következő pillanatban hátulról ölelte át a derekam, és vont magához szorosan. Nemtudtam ezt mire vélni. Szívem mégis repesett ettől a cselekedetétől mégis biztos vagyok benne, hogy ez valami újabb játék tőle. Nem akarom komolyan venni őt, és néha komolyan nem értem őt.

Az egyik pillanatban egy igazi idiótkaént viselkedik, és úgy tesz mintha a világ legnagyobb nőcsábásza lenne, és aki semmi másra sem csak szexre hajt, és mint aki még mindig azt akarja bizonyítani, hogy igenis hatással van rám.

Máskor, igaz ez ritkábban fordul elő, néha viszont mintha még mindig érdekelném őt, mintha törődne velem, és érezteti velem, ha nem mondja ki, hogy még mindig fontos vagyok neki. Ilyenkor annyira elgyengülök mint most is, hogy képes lennék ismét elhinni neki, ha azt mondaná, hogy szeret.

- Kristen . . . . . - súgta a nevem ismét, és ajkait a fülemnél éreztem.

Szinte a karjaiba olvadtam, és sosem akarok szabadulni innen.

Ha neki nem is, számomra mindent jelent egy egy ilyen pillanat. Mégis tudom, hiába reménykedek, még ha Claire is azt mondja, ne adjam fel én se, és hogy minden helyrejöhet még.

Hiába minden igyekezetem, nemtudtam, és talán nem is akartam? szabadulni karjai fogságából.

Ajkai egyik pillanatról a másikra a nyakamra tévedtek. Szinte égette a bőrömet a csókja amit a nyakamra hintett. Felsóhajtottam a rámtörő érzésektől amik elöntöttek ettől a gesztusától.

Azt vártam mikor neveti el magát, hogy még mindig milyen hatással van rám, de hiába.

Szembe fordított magával, és a szemei csak komolyságot tükröztek felém. Megbánás, bánat és talán remény csillogott még benne? Nemtudom eldönteni, és nem is értem.

Elmondhatatlan nyugalmat, és boldogságot éreztem ebben a pár kósza percben, amikor mindig olyan volt mint régen mikor még minden rendben volt, de egyszer mindennek vége szakad.

- Kristen, én . . . . . . - kezdett el mondani valamit, de épp ekkor kopogtak az ajtón, és hallottuk meg Lizzy hangját.

Rob egy lemondó sóhaj kíséretében eleresztett, én pedig mint akit üldöznek szakadtam el a pillanatnyi boldogságot okozó karokból.

- Óóó nem akartam zavarni, én . . . . . .

- Semmi baj - mondtam én igyekeztem hangom remegését elrejteni. Épp menni készültünk - mondtam és szinte rohantam a többiek felé, hogy minnél távolabb kerüljek tőle.

Claire furcsán méregetett mikor meglátott, szerintem sejthette is, hogy történt valami ami a nyugtalanságom okozta.

Átvettem tőle Rickyt, talán ő képes lesz megnyugtatni és elterelni a figyelmem egy picit.

Ahogy elnéztem az én kincsemet, nagyon tetszett neki a medencés pancsolás. Belementem vele a vízben, úgy tartva őt a karjaimban hogy lubickolhasson.

Édesen pacskolta a vizet, nagyon tetszett neki. Közben én elég sűrűn az ajtó felé tekintgette, hogy látom e kijönni Robot, de jó ideg nem láttam, se őt se Lizzyt.

Tom viszont belecsobbant mellénk a medencébe, ami Rickynek nagyon tetszett. Tom átvette őt tőlem, és úszkálás után a fűben elterülve játszottak.

Addig én Clairnek segítettem a konyhában. Éppen egy kis harapnivalót készített, és üdítőt. Hálás voltam neki, amiért nem állt neki faggatózni mi történt az imént, pedig láttam rajta, hogy nehezen állja meg. Semmi mást nem akarok, csak, hogy mielőbb vége legyen ennek a napnak. De legalább Ricky, és Claireék jól érzik magukat. . . . .



/Rob/




- Mi történt? Úgy rohant el mintha a sátán üldözné - kérdezte Lizzy miután félbeszakított bennünket Kristennel.

- Én idióta. Fogalmam sincs mi lett velem, én majdnem elmondtam neki hogy . . . . istenem, majdnem azt mondtam neki, hogy én . . . . .

- Hogy még mindig szereted. Istenem Rob, hát nem látsz a szemedtől?

- Ne kezdjük megint Liz kérlek.

- Nem kezdjük, folytatjuk. A fenébe is, térjetek már észhez. Igaz, van abban valami, ha nem akarja egy könnyen a bocsánatát adni neked, azért amit tettél - gondolt itt Camillera Lizzy - de ez már akkor is sok. Még mindig imád téged, és elnézve, ha adod is a hülyét, meg a macsót te is őt.

- Ez hülyeség. Ott a férje, a tökéletes férj, minek kellenék én neki?

- Ahjj ezt nem hiszem el - roskadt az ágyra Lizzy, mikor nem jutottunk egyről a kettőre.

- Hagyjuk ezt, ne is beszéljünk róla - kértem tőle.

- Oké, már nekem is elegem van ebből. Mint két makacs öszvér. Kíváncsi leszek én erre az utazásra, hmm és Londonra is utána - mosolygott jót Lizzy.

- Londonra?

- Csak úgy mondtam, mindent a maga idejében - mondta Lizzy és már itt sem volt.

Lehet, hogy igaza van, egy idióta vagyok. Nem vagyok képes tartani magam az elhatározásomhoz.

De mit tehetnék ha még ilyen hatással van rám? Az iménti rosszullétével pedig a frászt hozta rám. Részben, egy picit hálás is lehetek ennek a rosszullétnek, hiszen hacsak egy kicsit is a karrjaimban tarthattam őt. Érezhettem a közelségét ami most is mámorítóan hatott rám.

Legszívesebben elmondtam volna neki, mennyire szeretem őt, és hogy pokolian hiányzik.

De mi értelme lenne? Ő már döntött. Méghozzá a férje mellett, akivel ismét együtt van, és valamiért ha bánt is biztos vagyok benne, hogy Úgy is együtt vannak.

És igaza van, valami mindig történik amit én elcseszek - gondolok itt Camillere és Ninára is - amiért jogosan gondolja rólam azt amit, és hogy nemtud bízni bennem.

Mikor leszek képes, ha egyáltalán valaha ez menni is fog elfelejteni őt? Végleg szerintem soha. Mindig is ő lesz a fiam anyja, és ha már soha többé nem is lesz az enyém legalább ez összeköt minket . . . . .



/Kristen/




Robot ezután alig láttam. Richard és Tom jól elvoltak Rickyvel, addig én sokat beszélgettem Lizzyvel és Claireel.

Már majdnem esteledett mikor felbukkant Rob. Ezután minden percét a fiával töltötte, kerülve a pillantásom.

Tényleg ez az egy dolog amit sosem tagadhatok, hogy imádja a fiát. És szinte hihetetlen, de Ricky is már az első pillanattól fogva, ahogy megismerte Robot.

Mosolyogva figyeltem őket, ahogy Rob játszott vele, a mosolyaikat. Ezeket a pillanatokat akármeddig képes lennék elnézegetni.

Arra gondoltam, vajon mit fog szólni ha megtudja, hogy ismét gyereket várok tőle. Mégis mielőtt mindezt közlöm vele majd az orvosnál oda kell adnom neki valamit. Hogy véletlenül se kételkedhessen bennem. Nemtudom miért merült ez fel bennem, de az utóbbi időben köztünk történt és nem történt dolgok miatt, nem akarom, hogy netán olyasmi még csak meg is forduljon a fejében, hogy nem az igazat mondom.

Az este hátralevő része tényleg fantasztikusan telt. Szerintem elmondhatom, hogy mindketten igyekeztünk nem figyelni a másikra, de hogy mégse legyen olyan fagyos a hangulat, főként mindent megtettünk, hogy a szeretteinket boldognak lássuk.

Hiába, végtére is, ők nem a családom, mégis olyanok mintha azok lennének. Tudom, hogy ők sem sokat vannak a fiúkkal, és csak nem olyan régóta tudnak az unokájukról, ezért is örülök, hogy itt voltunk ma, és mind egy szép napot töltöttünk együtt, na persze akkor még nem is gondoltam rá, hogy ők tartogatnak még meglepetéseket számunkra, és hogy ennek nem itt van a vége.

Ricky már elálmosodott és mennünk kellett volna.

- Mennyi időre mentek pontosan kicsim? - kérdezte Claire.

- Csak két maximum három napra.

- Nem hagyjátok a picit itthon? Ti úgy is dolgoztok, ne idegenen vigyázzanak addig a kicsire,maradhatna velünk - vetette fel az ötletet Claire.

- Mi is vigyázhatunk rá anya - mondta Lizzy, hiszen ők is jönnek.

- Tényleg. De örültünk volna ha velünk marad.

- Kitalálunk valamit ha visszajöttünk, ígérem és több időt töltünk együtt. Ő is szeret titeket - mondtam Clairenek.

- Köszönöm kicsim - ölelt meg hálásan, és elköszöntek Rickytől.

- Hazaviszlek titeket - ajánlotta fel Rob.

- Nem kell köszönöm majd hívok taxit.

- Had vigyelek el el, nem mehettek taxival, annyira talán még elbírod viselni a jelenlétem - mondta Rob, és a szemében is ugyanazt a bánatot láttam mint amik a szavaiból sütöttek.

A választól Rob telefonjának csörgégse mentett meg. Az asztalon hagyta, Lizzy adta a kezébe egy fintort vágva. Volt egy olyan sejtsem ki keresi éppen.

- Nem, most nem érek rá - mondta a telefonba sejtéseim szerint Ninának. Lizzy egy "sajnálom" pillantást küldött felém, amiből tudtam, hogy bejött a tippem ami a telefonálót illeti.

- Tom elviszel minket? - fordultam felé.

- Persze, menjünk - mondta,majd míg Rob telefonált elköszöntünk Lizzyéktől.

Nem is akartam, hogy ő vigyen haza, ezután meg pláne nem, inkább menjen a kis barátnőjéhez. Közben hallotta, hogy Tomot kértem meg, hogy vigyen haza.

Miután letette beletörődően pillantott rám, de egy szót sem szólt.

Elköszönt Rickytől, és megbeszéltük holnap mikor találkozunk a reptéren.

- Köszönöm, hogy hazahoztál - mondtam Tomnak, amikor hazaértünk. Steve is itthon volt már ekkorra.

- Szívesen máskor is. Hagynod kellett volna, hogy ő hozzon el.

- Hidd el, akad jobb programja ma estére - mondtam talán kicsit keserűn.

- Nemtudhatod. Olyan makacsok vagytok, ebből a szempontból is összeilletek.

- Holnap találkozunk Tom - mondtam és kiszálltam a kocsiból. Nem akarok ismét egy újabb Rob kampányt végighallgatni.

Steve éppen pakolászott mikor a szobában rátaláltunk.

- Sziasztok - köszönt halkan, mert Ricky elaludt a karomban.

Megölelt minket, utána a szobájába vittem a fiam és lefektettem.

Csatlakoztam utána Stevehez, hiszen még össze kellett pakolnunk holnapra. Nem olyan sok mindent, csak ruhákat és pár dolgot csomagoltunk el magunknak és Rickynek is.

- Milyen volt a nap? - kérdezte Steve.

- Nagyon jó. Jól szórakoztunk, Ricky is nagyon jól érezte magát és a nagyszülei is, hogy velük voltunk.

- Örülök kicsim - mondta, majd lefeküdtünk, és a karjaiba vont.

Hihetetlen nyugalom, és boldogság lett urrá rajtam, mindig nyugtatólag hatott rám Steve közelsége. . . . .

Másnap reggel Steve egy kicsit tovább hagyott aludni, így később picit kapkodnunk kellett,hogy ne késsük le a gépet.

Robék már vártak ránk. Rob átvette a fiát aki már ahogy meglátta kapálózott az apja felé. Mondhatnám, hogy köszönés helyett Stevel csak egy gyilkos pillantást váltottak, mikor a férjem a karjaiba vont.

Felszálltunk a gépre, ami ismét afelé a sziget felé repített minket ahol annyi szép percet töltöttem Robbal, persze voltak kellemetlenek is.

Néhány óra repülés után ismét ezen a paradicsomba illő helyen voltunk. Elfoglaltuk a szobáinkat és volt időnk pihenni kicsit.

- Ha nem vagy még olyan fáradt kicsim, felvennénk még ma egy jelenetet veled a parton. Robbal - tette hozzá picivel később.

- Oké - mondtam, nem valami lelkesen.

- Halaszthatjuk holnapra is ha akarod.

- Nem kell, essünk túl rajta - válaszoltam.

Még egy megetettem és átöltöztettem Rickyt addig ő beszélt a stábbal és Robbal is,hogy mire készüljenek.

- Este pedig csatlakozik hozzák Tyler, a férjed - mondta Steve, és tudtam, hogy a filmbeli férjemre gondol.

Lizzy és Tom később átjöttek hozzánk és rájuk bíztam Ricykt míg én egy elég forró délután elé nézzek az apjával, már ami ezt a jelenetet illeti.

Mire leértünk a partra minden kész volt. Már kezdett lemenni a nap, csodás látványt nyújtott ilyenkor a tenger.

Tudom mi már rám, de ilyenkor mindig nagyon félek. Ismét egy intim jelenet Robbal, és szerencsére ha minden igaz egyenlőre az utolsó. Ha a főszereplőnő, vagyis én a szeretőm mellett döntök a férjem ellenében akkor lesz még egy, de messzebb még a film vége.

Szerencse, hogy a férjemmel, ennyire intim részt nem kell eljátszani. Robbal annyiból könnyebb, hogy ismerőt, minden szempontból. De egy vadidegennel ilyen szituációban ennyi ember előtt? Az jobban feszélyezne.

Miután rám aggattak egy szinte semmit sem takaró bikinit a víz felé zavartak minket. Szerencsére Lizzyék másfelé mentek, nem éppen örültem volna neki, ha csak egy film forgatás miatt is ilyen helyzetben látnak Robbal, még ha már volt is valami hasonló.

Mikor Robot megláttam akadozni kezdett a lélegzetem. Egy mondhatni majdnem csak egy alsónadrág volt rajta, hiszen a vízből alig látszunk majd ki mikor el kell játszanunk, hogy ott szeretkezünk.

Ennek már a gondolatától is görcsbe rándul a gyomrom. Részben többnyire talán az izgalomtól.

Robbal a víz felé utasítottak minket, ahol jó darabig be kellett mennünk, hogy jórészt ellepjen minket a víz. Sőt a rendezőnek egy elvetemült ötlete után mikor kellően takart bennünket a víz levetette velem a bikinifelsőt, hogy véletlenül se látszódjon, és tényleg úgy hasson mintha meztelenek lennék.

Ekkor éreztem, hogy végem. Még jó, hogy takar a víz, így is eléggé zavarban vagyok. Rob pedig nem sokat segít mikor ilyen szemekkel néz rám. Vágyakozással teli szemmel.

A karjaiba parancsoltak és kezdődött is a felvétel vele együtt a kínzásom.

Este lévén alapból kissé hidegebb szokott lenni a víz, most mégis szinte forrónak éreztem. Főleg amikor Rob meztelen felsőteste az enyémhez ért és a karjaiba zárt.

Remegtem mint a kocsonya, és elöntött a vágy, hogy ismét az övé legyek. És egy rövid időre ha csak eljátszva is teljesül a vágyam.

Amint meghallottuk a felvétel szót Rob iszonyú lassan közeledni kezdett felém ajkaival, és ezzel egy időben a világ is megszűnni látszott körülöttünk.

Először finom, édes csókokkal halmozott el, közben szorosan a karjaiban tartva. Nyelvével körbesimított alsó ajkamon, és engedelmesen nyílt meg előtte a szám, és kezdtünk forró érzési csókba.

Karjaim a nyaka köré fontam, és már vizes hajába túrtam az ujjaimmal, és megpróbáltam a lehetetlen, hogy még közelebb érezzem magamhoz.

Eközben víz alatt derekamat ölelő karjai elindultak fel,végigszántva a bőrömön, és kettőnk közé préselődve, hogy elérje melleimet melyek már epekedve várták azt az érintést és érzést amit csak az ő simogatásai képesek kiváltani belőlem.

Eközben nem messze mellettünk mindent kamerák rögzítettek.

Amint kezei megmarkolták a melleim, belenyögtem a csókunkba, erre Rob egyre szenvedélyesebben csókolt.

Viszonoztam a simogatásait, és akaratlanul is egyre lejjebb tévedt a kezem.

Hiába, ebben a pillanatban minden józan ész odaveszett, semmi másra nem bírtam gondolni.

Rob kezei is lejjebb vándoroltak, egészen a bikinialsómig. Ekkor ajkai is elszakadtak az enyémtől, és nyakamra hintette csókjait.

- Elég, hagyjuk abba, ezt nem lehet - kértem tőle a maradék erőmmel ami még maradt, és amit a szerep kívánt tőlem, de szerep nélkül is erre gondoltam.

- Te is akarod, nem tagadhatod. Ne állj ellen - mondta a szemembe nézve, és ujjai ekkor veszélyes vizekre eveztek.

A következő pillanatban már magamon éreztem az érintéseit. Már ettől szinte a mennyekben éreztem magam. Akkor pedig egyenest a csillog felé repültem mikor egyik ujját belémvezette.

Hátravetett fejjel nyögtem fel a karjaiban miközben ujjait tovább mozgatva bennem, a régen nem érzett gyönyör felé sodort.

Mikor éreztem, hogy itt a vége, egy csókér hajolt felém, ezzel elnyomva a hangjaimat. Tüzes csókokat váltottunk míg lecsillapodtam.

Képtelen voltam uralkodni magamon,ez volt az a pillanat amikor semmi sem érdekelt. Minden eddigi érvem tovaszállt, és minden tervem, hogy távol maradjak tőle. Csak mi számítottunk és ez a pillanat, amikor ha csak így is kiélhettük a vágyainkat.

Rob a testével még közelebb szorított magához, hogy jól érezhettem mennyire kíván. Nemtudtam uralkodni magamon, kezeim legnemesebb testrésze felé indultak meg.

Kiszabadítottam férfiasságát a nadrágjából és ujjaim köré fontam. Ezúttal rajta volt a sor, hogy felnyögjön. Tarkómnál foga húzott magához egy csókra, annak reményében, hogy így nem hallatszanak annyira a hangjai.

Egyszerűen el sem lehet mondani mekkora őrültséget teszünk éppen ráadásul nem egy ember előtt. Annyi szerencsénk volt csak, hogy hála a víznek jó takarásban voltunk, és a sötétnek, és csak remény maradt, hogy mindezt jó színészi játékunknak hiszik.

Rob nem sokáig bírta türtőztetni magát, és ellenkezni sem volt időm, és nem is bírtam volna, félrehúzta a bikinialsóm és lassan mint aki minden pillanatát ki akarja élvezni belémcsúszott.

Mindketten egyszerre nyögtünk fel a mámorító pillanatban mikor testünk annyi idő után ismét egybeforrt.

Ahogy a jelenetben is megvolt írva, lassan kezdtünk el mozogni, közben érzéki csókokkal kényeztetve egymást.

Kezei közben a víz alatt bebarangolták a testem, miközben egyre hevesebben mozgott bennem, mindkettőnket a gyönyör kapuja felé sodorva.

Leírhatatlan volt amit ezekben a percekben éreztem. A gyönyört amit ismét a karjaiban éltem át. Egy őrjítő csókban forrtunk össze amikor éreztem, hogy itt a vég. A gyönyör hullámai elemi erővel söpörtek végig rajtam, nemsokkal később Rob is követett a mennyekbe.

Remegve omlottam a karjaiba, és hajtottam a vállára a fejem, egy csók után.

Ekkor azonban végetért a csodás pillanat.

A rendező elkiáltotta magát, hogy ennyi.

Szinte rettegve tértem vissza a valóságba, a boldogságból, és az iménti percekből.

Nem az imént történtektől rettegtem jóval inkább a következményeitől. Rögtön eszembe jutott a férjem, és mindenki aki végignézett minket.

Szinte elszörnyedtem azon, hogy képes voltam ezt megtenni. Hiába lehet, hogy kellene, egy pillanatát sem bánom. Hisz ez volt az utolsó alkalom ami kijutott nekünk, kiakartam élvezni minden percét, mivel a filmben sem hiszem, hogy lesz már több ilyet. Maximum a végén lenne, ha a férjem helyett a szeretőm választanám, akit Rob alakít, de erre semmi esély. Én már tudom mi lesz ennek a filmnek a vége. . . . . . .

Volt pár percünk amíg a rendező magyarázott ezt azt a látottakról, hogy a víz alatt elrendezzük a ruharadarabjainkat,és én is visszakaptam a bikinifelsőm.

Ezek után ránézni se nagyon akartam senkire, vagyis inkább nem mertem. Miután engedélyt kaptunk rá, szinte rohantam a szobámba, minnél messzebb innen. A szememmel a parton kerestem Stevet, de sehol sem láttam.

A szobánkban akadtam rá Lizzyékkel és Rickyvel.

Láthatta rajtam, hogy nem kicsit zaklattak fel az iménti percek, bár remélem ő nemtudja pontosan miért, hogy nem is sejti mennyire jól játszottuk el a szerepünket az imént Robbal.

Kérdőn pillantott rá, de csak pár percet kértem egyedül. A zuhanyzóban töltött egyedüli percek után félve merészkedtem elő, de szerencsére nem faggatott.

- Ha gondolod kicsim lemehetünk az étterembe, szerintem várnak ránk a többiek.

- Én megnézem Robot, azt mondta később csatlakozik - mondta Tom és ő elment.

- Oké menjünk - mondtam, mikor meghallottam, hogy Rob még nem jön.

Nemtudtam volna most a szemébe nézni, még a férjemébe se nagyon az iméntiek után. Remélem csak, hogy gyorsan megejtjük az ismerkedés a filmbeli férjemmel mielőtt Rob is lejönne, hogy minnél hamarabb leléphessek innen. Lizzy is velünk jött, Ricky is akit Steve fogott a karjaiban.

Jelent pillanatban semmit sem szerettem volna jobban mint, hogy végetérjen, és a szobámba rejtőzhessek a nem olyan régi mámoros ugyanakkor még mindig tiltott percek után.

Amint az étterembe értünk az asztal felé mentünk ahol a stáb néhány tagja várt ránk váratlan dolog történt velem.

Egy láthatóan pasi, ahogy háttal volt nekem és kitudtam venni belőle, ő lehet a híres férjem akit még nem ismerek.

Mikor hátrafordult és megláttam az arcát lepődtem meg igazán.

- Kristen?

- Tyler? - kérdeztem mikor a régen látott arcot megláttam . . . . .

Alig akartam elhinni, hogy ő az. Mint mondani szokták, tényleg kicsi a világ,de hogy ennyire?








Nos ennyi lenne, köszönöm akik szavaztak, mint látjátok meglett a győztes név, és a köviből ki is derül, hogy ki is ő, és a többi titokra is lassan fény derül . . . .

Valami új és még egyebek . . .

Sziasztok!

Először is, néhány dolog.
Mint látható, most már csak azoknak a blogoknak a linkjei vannak kint, amik ezentúl íródni fognak.
3 blogról van szó.
Labyrint az egyik, az új Twilightos a PP blog,és még egy amiről rögtön szót ejtek.
Ezek fognak íródni, ATCS zárt lett, ahogy eredetileg a tervem, olyan sok mindenkit nem nagyon érdekelt, ha mégis akadna olyan akkor azok akik az elején kaptak rá meghívót továbbra is olvashatják.

Ide pedig holnap, vagy csütörtökön érkezik a friss.

Tehát ez a kettő Labyrint és PP valamint ez a blog. És itt jön a mai kis meglepim :)

Ha az alábbi linkre kattintotok egy új történet blogjára érkeztek. Aztán, hogy kinek tetszik, kinek nem mindenki döntse el maga. Egy Robos történet, kicsit másképp. Azért remélem lesz akinek tetszeni fog :)

Új PP fejezet

Sziasztok!

Hátha itt is akad akit érdekel, az új Twilight-os blogon a Prohibited Passion blogra új fejezet került fel :)


http://prohibited-passion-lizzyke.blogspot.com/2011/10/8-varatlan-fordulatok.html

Új ATCS fejezet

Sziasztok!

Akit érdekel fent van az új Telihold csábítása fejezet.

KATT: http://atelihold-csabitasa.blogspot.com/